Bognár Péter

A-0712/20120719

Rod voltam és roddá leszek,
Tehetetlen emlékezet,
Rátok vágyó,
Benneteket kitaláló.

Hajad hogyha megérintem,
Jelentésed fénylik minden
Régi szómon,
Tudom, hogyan kéne szólnom.

Hogyha arcod hőjét érzem,
Előbb-utóbb megidézem
Régvolt énünk,
Ahogy egymás partján élünk.

Szárnyam, hogyha füled éri,
Betakar a lényed régi
Nevetése,
S nem találom benned mégse.