Kurdi Imre

ÉS HOGY AZ MILYEN

Tudok róla ezt-azt. Ismerem
a haja illatát, az érintése súlyát, a szeméremajka
ízét. Tudom, hogyan ernyed el, amikor elalszik, tudom, hogyan
vetkőzik, hogyan öltözik, is-

merem a színeit, a hangjáét, a ruháiét. Azt viszont soha nem
fogom megtudni most már, hogyan ér-
kezik haza, mondjuk, egy hétköznap délután, bosszúsan-e vagy
csak fáradtan, és hogy az milyen. Hogy hogyan ér-

kezik haza egyáltalán. Hogy hallgat-e akkor, vagy öm-
lik belőle a szó, hogy testmelegre
vágyik-e inkább, vagy arra, hogy békén

hagyják. És persze eldönthetetlen marad most
már az is, hogy vajon használt volna-e bár-
melyikünknek, ha valaha megtudom.