Imre Flóra
RONSARD AZ IDŐJÁRÁSRÓL ÉNEKEL
veszélyes élet ez édes Marie veszélyes
a leandereid fáznak a balkonon
hiába április zsarnok ostoba tél ez
ázottan kuporog köztük s vacog dalom
hó hull eső szitál milyen időket élünk
csillapítsd kicsikém haragos lázamat
a szótlan ifjúság a szép szeszély hová tűnt
alacsony ég szorít hámló kormos falak
szürkeség és sötét kontúrtalan derengnek
a tárgyak árnyai veszélyes élet ez
szemed kék csillaga világít csak szeretlek
testünk összesimul egyszer majd vége lesz
a felszabadítón lobogó napsugárig
kivárjuk csak ölelj a leander virágzik
