Pallag Zoltán

AZT MONDJA

nem lesz semmiféle ősz
főleg nem november
se sapka se sál se puszi a szádra
mi nem futunk össze sehol
ahol látszik a lehelet
szemüvegeden a pára

nem lesz köd reggel induláskor
ne is reménykedj
telefon cigi kulcsok pénztárca
semmi sem lesz meg

a telefonomért nem szaladok vissza
amíg a kocsiról a leveleket söpröd
mert én ide többet úgysem állok
leszarom ezt a fát is
te velem nem leszel türelmes
te engem nem fogsz siettetni
hagyjál a romantikával

mi nem fogunk sehova se menni és
most már mindig augusztus marad
és mindig a hasadon fogok feküdni
egyáltalán nem is értem
hogy jön ide az ősz