Haraszti Ágnes

[KIÖNTENI A SIETSÉGBEN]

kiönteni a sietségben a fáradt olajat a konyha padlójára
évekig mosni a csúszós sárga vért odalentről hiába
a vad kakast megenni a szelídet mindig különzárni
gyűjteni a fehér rózsa szirmát amíg nem lesz egy kosárnyi
nem hullhat a sötét idegen haj az idegen párnára
igyekezet és test nélkül kell felfeküdni az úr díványára
a kezeket szorosan leszorítani hogy a könyv ki ne essen
egy sörétessel az egyetlen vadért könyörögni a magaslesben
tisztán tartani a jövő helyén felparcellázott területet
állni felette reszkető kézzel tépkedni a gyökereket
a túlvilágon nem idegeskedni nem kelni fel a csendre
az esélytelenek nyugalmával pisilni a terhességi tesztre
mindig azt az alkalmas másikat akarni aki nem létezik
tarkót vakarva nézni amíg a valóság lovasai kivéreztetik
hogyha valóban egy elképzelt élet szolgája vagyok
mindezekre még figyelnem kell amíg meg nem halok