HOLMI
HOLMI.org | A Holmi internetes vltozata |
  • A HOLMI postájából
  • Búcsú a HOLMI-tól
  • Figyelő
  • Fordítás
  • Interjú
  • Kotta
  • Legfrissebb
  • Levelezés
  • Napló
  • Nekrológ
  • Próza
  • Tanulmány
  • Uncategorized
  • Vers
  • Visszaemlékezés
  • Vita
  • Főoldal
  • Rendezvények, hirdetések
  • Kereső
  • Repertórium
  • PDF Archívum
  • Lexikon
  • Impresszum
  • Bejelentkezés


    Mihent az rk nyomtatsba egy egsz nemzet elt el kezdenek egymssal vetlkedni, azonnal meg indul a szp elmlkeds...

    Markó Béla: RÁCS

    Markó Béla

    RÁCS

    Rágtam a plajbász végét én is,
    körmöltem új meg új beszédet,
    és megidéztem évről évre
    a győzelmet s a vereséget,

    hogy tanuljunk mi is a múltból,
    építhessünk vígabb jövendőt,
    s ne higgyük, hogy Fehéregyházán
    vagy Világosnál minden eldőlt,

    s hogy mindig ki kell vívni újra,
    mert nekünk semmi sem ajándék,
    keményen megharcolt a nemzet
    hajdanában a szabadságért,

    nagymajtényi síkon a zászlót
    nem hagyhatjuk ismét letörni,
    ezt üzeni lentről a sírból
    lánglelkű poétánk, Petőfi,

    persze, ha kérdik, ma sem tudjuk,
    hogy pontosan hol van a sírja,
    a képzelt gödröt körbeálljuk,
    és egymást vigasztaljuk sírva,

    leverték sok-sok lázadásunk,
    hol van Rákóczi? Merre bujkál?
    Azóta vár kihallgatásra
    a mennyországban fent az Úrnál?

    Hol van Kossuth? A tengeren túl?
    Amerikában fundraisingel,
    s mielőtt szónoklatba fogna,
    a tükör előtt hosszan sminkel?

    S hol a szabadság mostanában?
    Tücskökben? Fákban és füvekben?
    A tavasz minden évben megjön,
    s ott állunk mi is rendületlen,

    de nem írok már több beszédet,
    nem mondok Trianont s Mohácsot,
    a márciusi záport nézem,
    arcom előtt a hűvös rácsot.

    Marosvásárhely, 2013. március 15.

     

    Holmi 2005 | Tervezte a pejk
    Valid CSS! Valid HTML 4.01!