Báthori Csaba

AZ ÉJSZAKÁK ÉLETE

Tudom, egymástól leszünk emberek,
miközben egymás sorsát lessük, és én
látom egyenlítői szemedet
a napoknak és éjszakáknak élén.

Hatalmasabb az újjászületés, mint
az élet: mert élni mindenki tud −
de kit a szájszáraz éjben megérint
a hívás, azt kicseréli az út:

hívásod, utad. Ki megtébolyultam
minden ürességtől, most rajtavesztek,
s a semmiből is lassan fölemellek.

Élsz te élet nélkül is, napjaidban
minden kis árnyék fényességre vált −
s bár meghalsz, elijeszted tőlem a halált.