Darányi Sándor

UNOD VAGY SEM

Azt hiszed, nőnek lenni jó? Vadászat
egy árnyra, mely nem jő és nem ragad
meg; végül érzelmi dyslexiába
torkollva önként adnád föl magad

neki. És annyi… Míg a vádra várva
el nem követett bűn gyalázatát
hordod, illatozol, akár az ámbra;
hímek követnek mind a parkon át,

s unod vagy sem, szikrázva körbejárunk,
befelé nyílók, hárommilliárd,
magából konokul kitörni vágyó,
ritmusát keresgélő kisvilág.