Ayhan Gökhan

DAL EGY HALOTT BARÁTRÓL

Rég nem beszéltünk, rég. Hát régóta, de te
Hogy meg is halj közben, gondolta a fene!
Nem gondoltam volna, hogy ennyire régen.
Te se gondoltad, mi? Hát ennyire régen…

Hívjál fel, mondanám, de meghaltál, mondom.
Nem nézem meg, hogyan fekszel a koporsón.
Voltál voltodiglan. Tényleg benne? Tényleg!
Oda test és szellem, és oda a lényeg.

Mikor találkoztunk… Mikor, melyik nyáron?
A neved volt, Matyi, a kedvenc királyom!
Most mondjam azt, te vagy a kedvenc halottam?
Nem mondom. De mégis. Vagy hát… visszavontam.