HOLMI
HOLMI.org | A Holmi internetes vltozata |
  • A HOLMI postájából
  • Búcsú a HOLMI-tól
  • Figyelő
  • Fordítás
  • Interjú
  • Kotta
  • Legfrissebb
  • Levelezés
  • Napló
  • Nekrológ
  • Próza
  • Tanulmány
  • Uncategorized
  • Vers
  • Visszaemlékezés
  • Vita
  • Főoldal
  • Rendezvények, hirdetések
  • Kereső
  • Repertórium
  • PDF Archívum
  • Lexikon
  • Impresszum
  • Bejelentkezés


    Mihent az rk nyomtatsba egy egsz nemzet elt el kezdenek egymssal vetlkedni, azonnal meg indul a szp elmlkeds...

    Tóth Krisztina: HOGY VAGYTOK?

    Tóth Krisztina

    HOGY VAGYTOK?

    Ahogy a családban a hetedik,
    gyanútlan nemzedék világra hozza
    az oroszlánarcú, foltos csecsemőt,
    ahogy a frissen festett házfalon
    mégiscsak átüt az obszcén graffiti,
    ahogy háztűznéző alatt előjön
    a kisházból a húgy- és szarszagú,
    félbolond nagymama, és a levesbe nyúl,
    ahogy a fásult majomarcból kinéz
    az idegen testbe élethosszig bezárt
    makacs, legyőzhetetlen értelem,
    úgy villan cinkosan rád egy-egy pillanatra
    barátaid arcából a halál.

    Hogyha ilyenkor visszanézel,
    második pillantásra senki sincs ott.
    Valaki visszaküldte a nagymamát,
    a házat újrafestik, az újszülöttet
    elszállítják, és nem beszélnek róla többet,
    a majom vakaródzik, duzzadt seggét mutatja.
    Hogy vagytok? – kérdezed, miközben
    morajlik valami a kanyarodó buszok,
    a zúgó vezetékek, a föld alatt futó
    metró hangján. És egyre hangosabban
    mondogatjátok: össze kéne már jönni egyszer,
    aztán a túlkiabált zajban egyikőtök
    előbb-utóbb az órájára néz.

     

    Holmi 2005 | Tervezte a pejk
    Valid CSS! Valid HTML 4.01!