Kovács András Ferenc

VILÁGSZIGET, SZIGETLÉT

Robert Louis Stevenson és Paul Gauguin emlékére – Alexander Brodynak, barátsággal.

„Perdus, sans mâts, sans mâts, ni fertiles îlots…
Mais, o mon coeur, entends le chant des matelots!”
(Stéphane Mallarmé)

Ha nem lehettél hódító
Bolond Kolumbusz Cook Jakab
Légy ismeretlen kontinens
Külön szigetnek tudd magad

Ha sem hajós se tengerész –
Légy tenger légy vizen hajó
Légy egy sziget vagy több ezer
Sziget vagy épp szigetlakó

Légy rengeteg szigetvilág
Egyetlen ős világsziget
Beláthatatlan parttalan
Szived fölött sirály libeg

Nem lettél indonéz vizek
Kis-Antillák fondor kalóza
Lehetnél polinéz sziget
Méhében kőszobor szakóca

Feküdnél hosszan arcodon
Minden vonás bevégezetlen
Benned szigetlét nyelvsziget
Születne fürge képzeletben

Hevernél mélyen elveszett
Hitek hajóit visszavárnád
A fény alatt korall-liget
Földúlt hulláma volna párnád

Siratna párás végtelen
Volnál veszett világsziget
Süllyedt hegyláncok álmain
Sürögnének sivár vizek

Ha vagy – légy végül is sziget
Olykor lakott vagy tán lakatlan
Izland fölizzó láz Hawaii
Tűz láva hűlt vulkáni katlan

Habokban őrlődő sziget
Morzsolt föveny holt rákmenet
Szétzúzott kagylótörmelék
Szavak fohászok ámenek

Primitív mennybe szállanak
Szundítva mindenfajta Szundák
Pápua oltár füstjein
Fölröppenő lepkék Assunták

A térdre hulló óceán
Morajlik lelkedért sziszeg –
Ma omlik távol partokon
Maorik tánca létsziget