Garaczi László

(TUDOM HOGY EZT MOST)

három csésze is van odabent de vajon
melyik a piszoár a fülke ferde mennyezete alatt
kényelmetlen pózban derékban megdőlve
igyekszem az egyikbe ügyesen beletalálni
gyanús hogy ez a víztartály vagy a kézöblítő
és félő hogy túlhabzik a gyöngyöző sárga lé
közben hallom hogy jön a pincérnő a galériára

mintha ki akarna valakit szolgálni idefenn
valójában engem ellenőriz mert belát onnan
hogy szabályosan végzem-e a dolgom
megfelelő edénybe ürítek-e a megfelelő módon
gyorsan abbahagyom mintha máris kész lennék
kezet mosok teszek-veszek szöszmötölök
de közben egyre jobban feszít a hólyagom

a megkönnyebbülés hirtelen felfüggesztésének
kínjával ölemben megyek vissza a többiekhez
akik épp juditot idézik meg hologrammal
némán grimaszol és nevet egy széken ülve
beszél de nem hallatszik hogy mit mond
és bele lehet nyúlni a testébe könyékig
javaslom nekik hogy vegyük fel videóra

azt mondják a hologramot nem lehet fölvenni
nem fog látszani de kipróbáljuk hátha mégis
és judit széke üresen tátong a felvételen
lili átölel és mindketten rázkódni kezdünk
nem tudom hogy ezt most szégyelljem-e
siratom halott barátnőmet és arra gondolok
a maradék időben nehogy valakibe beleessek