Fenyvesi Orsolya

CAPRICCIO

Megmérettél és virgoncnak találtattál,
lelkecském,
mint a nyelvem hegyén verdeső, ollószárnyú
pillangók. Szavakká dermednek,
ha hímporuk lehull.

Sokat mocorogsz éjszakánként,
lelkecském,
de mocorog veled, mi rajtad kívül rekedt
– drágakövek habzása.

Bolondos és rendetlen vagy,
lelkecském,
szétdobálod és elöl hagyod játékaidat.
Ha rálépek egyre, kérned sem kell,
veszek helyette másikat.

Ablakpárkányainkra könyökölsz,
lelkecském,
de itthon maradsz
köldökömbe zárva,

és lesz majd őrző-védő kutyánk.