Tíz éve halt meg Petri György

Petri György

[LEVÉL A KIADÓNAK]*

Tisztelt Z.

Letelt az általam kért gondolkodási idő. Úgy döntöttem, hogy a Kiadó által kiherélt kötet közreadásához nem járulok hozzá. Könyvem általatok megférfiatlanított változata nem az én könyvem többé.
Döntésem indítéka nem merőben morális, hanem kifejezetten praktikus. Ezzel nem zárom ki, hogy hasonló esetekben tökéletesen elégséges motívum a diktátumokkal szembeni morális viszolygás. A Kiadó ugyanis nem kompromisszumot ajánlott fel, amire hajlok, és amit minden kultúrpolitikai vita természetes feloldásának tekintek, hanem minden érdemi magyarázat nélkül közölte kihagyandó verseim listáját s egyúttal azt is, hogy ez a szelekció nem képezheti vita tárgyát. Ez a körülmény egyedül is elegendő volna tehát ahhoz, hogy – ne berekesszem a tárgyalást, hanem tudomásul vegyem a tárgyalási hajlandóság hiányát a Kiadó részéről.
Van azonban ennek az esetnek egy véleményem szerint fontosabb vonatkozása. Az író munkaeszköze nem az írógépe, hanem a személyisége. Mivel írói mivoltomat nem a hivatalos kiadói politika toleráns T-jéből, hanem kizárólag tényleges írói tevékenységemből eredeztetem, fontosabb számomra személyiségem (= munkaképességem) védelme, mint egy olyanfajta „jelenlét” a kulturális arénában, amelyről nem tudom teljes bizonyossággal megmondani, hogy tulajdonképpen ki is van „jelen”.
Álláspontom teljességgel személyes, nem tekintem senki számára paradigmának vagy erkölcsi mércének. Nem vagyok sértődött, és nem érzem magam „megbántva” a Kiadó részéről. Egyszerűen tudomásul veszem, hogy a Kiadó nem tudja elfogadni könyvemet úgy, ahogyan én azt megírtam, és arra kérem a Kiadót: vegye tudomásul, hogy én viszont azt nem tudom elfogadni, hogy a Kiadó az én nevem alatt jelentesse meg saját kötetét.

 

* Petri első két kötete a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg, és szerződése volt a harmadikra is, ez azonban végül, Örökhétfő címmel, szamizdatként jelent meg az AB Független Kiadónál 1981-ben. Ennek előzményeihez kapcsolódik ez a gépelt levélfogalmazvány. (A szerk.)