Imre Flóra
MÍTOSZ
hullám hullám után tolong
tér és idő a partra gördül
első negyed késpenge hold
ezüst-magát kínálja tőrül
a bőrön áttetszik a vér
a fájdalom a lüktetésen
a hullám hátán a fehér
a kék az a kék lenn a mélyben
egyedül voltam és vagyok
érzem valaki áll mögöttem
eltévedt csillag hogy ragyog
honnan miért mi végre jöttem
mezítelen mellel és karral
megállok immár veled szembe
térdelj elém hatalmas angyal
fektesd az arcod a kezemre
