Rába György

A 6-OS VILLAMOSHOZ

Mintha egy lovagregényből
származnál epikai hős vagy
életutad morajló tér
békéjéből ered a kisvárosi
Karinthy Frigyes úton át
fölkapaszkodó epizodisták
elevenítik belvilágodat
aztán kibukkansz a nagy folyam
előterébe hízik szemhatárod
következhet a valódi kaland
a hídra kerülsz szerencselovagra
bízod magad el is sodor
a cselszövők hamisjátékosok
s a léhűtő többség inasainak
dongó vijjogó tömkelegébe
menetirányban elhagynak autók
fölötted zúgó repülőgép
rájuk csikorogsz csak azért is
elérkezel a Blaha Lujza terére
láttad-e vajon harmonikus arcmását
névtáblájának körzetében
megrohan a keresztutak zsivajgó
népe a tülekedők felekezete
jobbnak véled az önmegvalósítás
nyílegyenes körútjain robognod
jobbra-balra telepeseid
kávézók falatozók gyülekezete
pillantásod öntudatos feléjük
amíg a Nyugati pályaudvarhoz érsz
ez fölülmúlja a Blahát is
házormokon magamutogató
nagyáruda bank könyvesház
hivalkodó neonreklámjai közül
nekiiramodol új kockázat
a régi partra visz másik híd
szédelegsz is csásra onnan hajszra
szerény vidékies templom
meg háborús romok fölött
emelt süteménypaloták közé
csak oldalpillantásod jut
zsugorított tér szökőkútjára
álmod kísérő régészeti
föltárás a leletek desszertje
és máris eléd tornyosul
körülnyüzsgött szupermarket
boldogan menekülsz
rokon pajkosok csomópontjára
számos hurokvágány között
hivatásodnak vagy érett gyümölcse
végállomás