Szolcsányi Ákos

A HALOTTKÉM

Foglalkozásom gyakran összekeverik a húgoméval,
ő halottmosó a városiban, de talán azért is, mert ő
Ágota, én meg Ágnes. Persze nekik mindegy,
ki tisztít, ki tisztáz, de nekem eszembe nem jutna
beszappanozni egy halottat, ahogy fát vagy tábla
szalonnát sem. Ágó a szikémmel nem tud mit
kezdeni, bűnjelekben nem hisz, asztalomon
az ő angyalkáinak nincs hely… De pasikon sosem
veszünk össze, rögtön eldől, ki-ki melyikünket
akarja, és senki sem közömbös, egyedül apánk
sajnálkozik olyan egyformán, hogy mindkettőnk
munkája olyan hiábavaló.