Acsai Roland
NYÍRFA, HALÁSZSAS
Felborzolja a leveleit,
Mintha tollait borzolná –
Halászsassá változik
A nyírfa.
Fehér csüdje, fehér begye
Világít, akár éjszakánként
A völgybeli templom.
Szeme sárga hold:
Amikor kinyitja, megtelik,
Ha lehunyja, elfogy.
Észrevétlen, mint a felejtés,
Elrugaszkodik.
Kirepül a fjord fölé,
És lecsap. Nem véti el.
Zsákmányával – önmagával –
Karmai közt visszarepül.
Nyírfává változik újra,
De törzsének belsejében
Tovább gyűrűzik a fjord vize, évszázadig.