Horváth László Imre

TÉL

Ilyenkor ha utazunk,
a buszablakból nézve
az út szélein tejszínű semmi
nyílik, beburkol, bezár minket
egyes-egyedül az útba.
Olykor fel-fellebbenő
függöny mögül, kilátszik
a havas föld lent és körös-körül,
enged a nincs, a köd, mellettünk fut,
láthatod, tompán felfénylenek,
részletekben a horizont:
körös-körül a fehér vizek.