Rába György

TENGERRE VÁGYTAM

Megpendül bennem egy dallam
figyelek szavát is halljam
sokáig tengerre vágytam
megszálltam ott parti házban
füleltem dörög a hullám
este már zárnám le pillám
de az ár háborog bömböl
álmatlan volt örömömből
mi lett a vágyakozásból
másnap csak a megbánás szól
mi lesz a meglelt igéből
vándor kocsira hogy fér föl
motyóm mi vállamat húzta
sirathat az országútja