Gergely Ágnes
LUCY GRAY EMLÉKE
A fák fölött az éjszaka,
a fák alatt a láp.
Ingó fényű lámpás vezet
a sűrű lápon át.
Zarándokok körvonalát
párázza be a hold.
Léptük magába süppedő,
mint mellükön a folt.
Rőzse ropog a fák körül.
Ki jár itt? mit akar?
Erdőtűz vagy rosszindulat?
vagy zörgő hóvihar?
Egy rossz lépés, elvisz a láp,
viszi a múltadat,
és minden jóság ott reked
az űzött múlt alatt.
Tüskés sövény, lengő fahíd,
ennyit érhetsz csak el.
Isten, ha van, s lennie kell,
a hó mögül figyel.
Vég nélküli az éjszaka,
határtalan a láp.
Fel-fellobog a híd fölött
egy halszálkás kabát.
