Imre Flóra

MAGDOLNA-FÉLE

a lábadat a lábfejed
magas karcsú boltozatát
hol halvány domború erek
lilája márványozza át

gyöngyházfényű lábujjaid
egymásra néző ritmusát
a körmök gyöngéd holdjait
ahogy szórt fény fut rajtuk át

külső talpéled ahogy minden
áttetszik édes meleg bőrén
mosnám ha akár könnyeimmel
őszülő hajammal törölném

nem mintha valamit is bánnék
nem alázat hanem ajándék