Kicsi Sándor András

MÚLTIDÉZŐ SZÓCIKKEK

Burget Lajos: Retró szótár. Korfestő szavak
a második világháborútól a rendszerváltásig
TINTA Könyvkiadó, 2008. 351 oldal, 2490 Ft

Burget Lajost (1932. november 8., Miskolc – 2007. január 6., Budapest) elsősorban újságíróként, a Kelet-Magyarország napilap főmunkatársaként (1968–1989), az Amerika Hangja magyarországi tudósítójaként (1991–2001) ismerték. Most megjelent, posztumusz Retró szótár-ával a TINTA Könyvkiadó vállalkozását teljesítette be. A kiadó a második világháború és a rendszerváltás közötti korszak legjellemzőbb szavainak gyűjtésére interneten is felhívást tett közzé, s 250-en küldtek be szavakat. A javasolt szavak száma meghaladta az ezret, s Burget egy 700 szócikket tartalmazó szótárt szerkesztett. Ennek kiegészítéseképpen a kiadó munkatársai igényes név- és szómutatót készítettek.
A „kollektív bölcsesség” során összeállt listát a következő korfestő szavak vezetik: építőtábor, békekölcsön, kommunista szombat, kulák, úttörő, Bambi (üdítőital), kisdobos, munkásőrség, úttörővasút, fecske (úszónadrág), KISZ, maszek, munkásőr, orkánkabát, társbérlet, brigádnapló, csőnadrág, viharkabát, huligán, néprádió, tantusz, ülőkalauz, feketevágás, iskolaköpeny, kapupénz, kmk, nejlonharisnya, táncdalfesztivál (11. o.).
Burget általában a rutinos újságíró köny-
nyedségével és a tudós lexikográfus pontosságával írta meg szócikkeit. Forrásokat a legritkább esetben jelöl meg, pedig például a Révai Új Lexikona hasznosnak mutatkozott volna. Például két szócikke a következő:

IKKA (IBUSZ Külföldi Kereskedelmi Akció) – Olyan vállalkozás volt az ötvenes–hatvanas években, amikor külföldi családtag befizethetett egy bizonyos összeget, amiről az utalványt megküldte magyarországi rokonának, aki ezt az IKKA boltjában nyugati árura beválthatta. Ez a rokontámogatás egy fajának is nevezhető. A kínálat a szövettől a várakozás nélkül megkapható autóig terjedt. Sokan eladták IKKA utalványukat, egész piac alakult ki vételükre és eladásukra. Budapesten a Tüköry utcában volt a bolt, ahol a vényeket nagy hasznot hozó kulccsal váltották be.” (112. o.)

Ilkovics Izidor Budapesten a magyar tömegétkeztetés egyik úttörője volt. Létrehozott egy kombinátot, ahol cukrászműhely, állóbüfé, söntés, hagyományos és önkiszolgáló étterem is volt – ez utóbb az első »tálcás« önkiszolgáló étteremként működött az országban. A Nyugati pályaudvarral szemben volt az állóbüférész automatákkal, kávésarokkal, melegpulttal. Itt sütötték és árusították a kirakatban a palacsintát. Ilkovics maga tervezte a büfé kétféle automatáját. A tömegek számára is elfogadható árak érdekében nagyfokú önellátást valósított meg. 1937–
38-ban a fasizmus és a zsidótörvények idején üzletét eladni kényszerült a Szőlőskert Szövetkezetnek.
A háború után Ilkovics még visszatért, de ezt követően Izraelbe emigrált, és ott is halt meg. Az Ilkovicsot 1949-ben államosították. A gyorsétterem minősége hamar leromlott, rosszhírű talponálló csehóvá züllött. Az egykori Ilkovics vendéglő helyén ma a Skála Áruház áll.”
(112–113. o.)

Ezeknél lényegesen pontosabb és bővebb szócikkek találhatók a Kollega Tarsoly István szerkesztette Révai Új Lexikona X. kötet Hom-Kac (Szekszárd: Babits Kiadó, 2002) IKKA (378. o.) és Ilkovits (384. o.) címszók alatt. A Burget Lajos által személyesen átélt múlt, az egyéni megfogalmazás azonban a szócikkeknek általában javára válik.
Például szolgálhatnak – és nosztalgiát is keltenek – az üdítőitalokról írt szócikkek.

Bambi Szintetikus narancs, málna, citrom ízesítővel készült magyar üdítőital, amit csatos üvegben árultak. A Jaj úgy élvezem én a strandot […] És még Bambi is kapható szövegű dal állított maradandó emléket az egészségtelen és műízű, mégis sokak által kedvelt italnak, ami 1967 után átadta helyét a kóláknak. Feltámasztásával megpróbálkoztak 2001-ben, de sikertelenül.” (36. o.)

Coca-Cola Szénsavas frissítő üdítőital, amely kokalevél hozzáadásával készül. Magyarországon az ötvenes években az amerikai romlottság szimbóluma volt. Újságcikkek láttak napvilágot arról, hogy miként fetrengenek az amerikai fiatalok a Coca-Cola-mámorban. […] Hazánkban a Coca-Colát 1967-ben mutatták be a Budapesti Nemzetközi Vásáron. A pavilon körül olyan tömeg gyűlt össze, hogy ismerkedjék az »amerikai életérzéssel«, hogy rendőröket kellett kivezényelni. Ekkor végleg elbúcsúztatták a Bambit, az Almuskát, az Utast, azaz a népszerű, de rossz minőségű hazai üdítőket.” (52–53. o.)

Nos, a Bambi és a Coca-Cola mellé némi hazafias elfogultsággal meg lehetett volna írni a következő szócikket:

Márka: többféle ízesítésű (szőlő, meggy, alma) üdítőital-sorozat, melyet 1974-ben a Borgazdasági Vállalatok Trösztje kezdett el gyártani, s kb. másfél évtizeden át volt népszerű. Az Itt a Márka! Itta már ma? jelmondattal reklámozták.

A múltból különösen vonzóak a sportsikerek. A 6:3 (18. o.) és Aranycsapat (30. o.) alternatívája például az alábbi, rögtönzött szócikk:

Aranycsapat:az 1950-es évek első fele magyar labdarúgó-válogatottjának megtisztelő neve. A csapat 1952-ben Helsinkiben olimpiai bajnok lett; Londonban legyőzte az – addig a kontinensről való válogatottakkal szemben veretlen – angol válogatottat (1953. november 25., „az évszázad mérkőzése”); az 1954-es berni világbajnokságon második helyezett lett, miután vereséget szenvedett az NSZK csapatától (3–2). Kanonikus, 3–2–5 formációban játszó összeállítása a következő: Grosics Gyula (Honvéd) – Buzánszky Jenő (Dorog), Lóránt Gyula (Honvéd), Lantos Mihály (Vörös Lobogó) – Bozsik József (Honvéd), Zakariás József (Vörös Lobogó) – Budai II. László, Kocsis Sándor (mindkettő Honvéd), Hidegkuti Nándor (Vörös Lobogó), Puskás Ferenc, Czibor Zoltán (mindkettő Honvéd). Ez az angolokat legyőző csapat összeállítása, a tartalékok: Gellér Sándor (Vörös Lobogó, ő a hajrában Grosics helyére be is állt), Várhidi Pál (Budapesti Dózsa), Kovács I. Imre, Sándor Károly, Palotás Péter (mind Vörös Lobogó), Csordás Lajos (Vasas), Tóth Mihály (Budapesti Dózsa). A szövetségi kapitány Sebes Gusztáv volt. (Maga a mérkőzés a rádióriporter Szepesi György közvetítése miatt is emlékezetes, s fekete-fehér filmkockákon is fennmaradt.) A csapat tehát elsősorban a Budapesti Honvéd játékosaira épült, a csatársor tagjai közül az FTC-ből igazolt át ide Budai II., Kocsis, Czibor. Az említetteken kívül fontos találkozókon szerepelt még benne Kárpáti Béla (Győr, Vasas), Dalnoki Jenő, Kotász Antal, Szojka Ferenc, Tóth II. József; de például a kor legkiválóbb csatárai közül Szusza Ferenc (Budapesti Dózsa), Deák Ferenc (FTC) és Sándor Károly (Budapesti Vörös Lobogó, majd MTK) ritkán kapott helyet benne. A csapat meghatározó egyéniségei közül 1956 után Spanyolországban játszott tovább, nagy sikerrel Puskás Ferenc, Kocsis Sándor, Czibor Zoltán.