Robert Frost

CSILLAGOK

Mennyi csillag… s nem rezdül egy sem!
Itt meg, ha hord a szél,
A házmagas hó hajnalig
Hányszor formát cserél!

Botolnom kell, ha már igyekszem:
A sors ide vetett,
S gyanútlan lábam megleli
A befútt sírkövet.

Csillagok… csupa megmeredt szem!
Ott fönt sincs irgalom?
Márvány Minerva bámul így,
Fehéren és vakon.

 

Szabó Szilárd fordítása