Bari Károly

GÁZEL MASZÚD MODORÁBAN

Ildikónak

A kelő fényt ki megedzi: te vagy az,
aki szemeimben lakik: te vagy az,
a kihajtott gallérú ég kérdezi:
csak az létezhet, aminek neve van?
a szívemben amit érzek, nevenincs,
de nem múlik, egyre élőbb, létezik,
titokzatos mélység a sors, jól tudom,
aki hidat tett föléje: te vagy az,
földből kinyúló kezek közt szaladok,
aki az álomból kiment: te vagy az,
a leomló idő elől ki elránt,
s aki jövőt, múltat készít: te vagy az.
Tükre szikrás életünknek én vagyok,
aki a tüzet táplálja: te vagy az.