Kun Árpád

HOMOKÓRA

Australopithecusként halom csont
lennék a korom szerint, idősebb Catóként
viszont tejfölös szájjal mennydörögnék
a karthagóiak ellen. A valóságban északi

matuzsálemekkel tegeződöm, ahogy
itt mindenki a havas esőtől az óvodásokig.
Őfelsége, a cilinderes norvég király
nem számít, ahogy a korom se. Élem

szimultán mindhárom gyerekem korát.
Jóllehet öt- és hároméves nem vagyok,
se két hónapos, éveim mégis
összevissza telnek-fogynak,

ahogy a tekervényes, többcsövű
homokórában tévednének el a
homokszemek. Csakhogy ezt
az órát valaki régen ügyetlenül

fordította meg, eltörött. Az egyik
időm rohan, sőt biciklizik, a másik
csodálkozva megállt, a harmadik
megtanult nevetni. Negyven múltam.