Lackfi János

A GYŰJTÖGETŐ

Schleisz Anikónak

A meredek tető alatt megbúvó,
meredek tetők ablaksoraira néző
strasbourgi szállodaszoba falán
mini varrókészlet, rajta többféle
méretű gomb és tű, többféle színű
cérna, még egy tűbefűző is hozzá.
Hát persze, az utazás alatt mi minden
elhasad, elszakad, lepattognak
a gombok egy vonat, egy autó,
egy repülő belső terében, semmi perc
alatt nevetségessé válik a komoly
reményekkel érkezett idegen,
kinek idegenségét efféle apróságok
enyhíthetik most. Ezért hordok hát
föl a szállodaszobába, ezért ragasztok
a falra nyalókanyelet, cipzárat,
patentot, riglit, pisszenős
sörösdoboz kicsi kallantyúját,
újonnan vett cipő dobozában talált,
dohosodás elleni, mini tasaknyi
szilikonszemcsét, kávéba való,
apró kiszerelésű cukrot, tejszínport,
lecsorgó kávé levét felfogó,
csésze és csészealj közé helyezett
papírvirágot, söralátétet, fogpiszkálót
és fültisztító pálcát, kulcskarikát
és körömvágót, félarasznyi
elemlámpát, gemkapcsot, mindent,
ami a kezem ügyébe akad, felragasztok
a falra sámfát, pillepalackot,
borotvahabot, zuhanyrózsát,
merülőforralót, személyi igazolványt,
eldobhatós fényképezőgépet,
fürdőkádat, esernyőt, varrógépet,
boncasztalt és repülőgépet,
mindenből egyet, mint Noé, hogy
átmenekítsem az álom tengerén
a világot, és boldogan dőlhessek le
ágyam bárkájában, hiszen megtettem
kötelességemet, de közben a tárgyak
a szűk szobában
átvették helyemet,
nincs hol álomra hajtsam fejem.