Pollágh Péter

MESE, HABBAL

A Dédi nem jár ki,
de Grószkávét kap
dupla, téli habbal,
neki az a nektár.

Tükröm van, mondja,
ilyen ablakhoz minek
táj. Tisztába teszünk
minden ablakot, mondja,
s mossa a tükröt, a kicsit.
Ha felsír, el kell törni,
motyogja, és habzik
a mosolya.