Miklya Zsolt

FILTER NÉLKÜL

Kukázol egy sort, gyűrött cetliket
kotorsz elô, még mindig, mániásan.
Újraolvasol rég elfelejtett feljegy-
zéseket, ki lehet az alany, fejted
magadnak. Kiegészíted egy bögrefül
ívét, tört vonalzó vonalát. Kérdés-
feleletekbôl felépítesz egy órát, az
utolsó percét visszaidézed többször is.
Kigyalogolsz az állomásra, csak úgy.
Valakit sokáig követsz, ameddig
nem jön zavarba. Tudod, semmi
sem új, nyugodtan ismételhetsz.
Felveszel egy csikket, filter
nélkül szívod tovább.