Székely Szabolcs

FARKAST KIÁLTÓ FIÚ
A TENGERPARTRA MEGY

1

mennyi munka a félelem
akarja hogy törődj vele
akarja hogy tiéd legyen
visszatartott lélegzete

legyen a növényed öntözzed
legyen az állatod gondozzad
add neki magadat: még többet
add neki ami vagy: még jobbat

2

ülnek a fáradt istenek
kő-papír-ollót játszanak
a legszebb földi nő a tét
kinek szüli meg gyermekét

sziklába fáradt istenek
játsszák a tízes meccseket
aki az emberek asszonya
övék már nem lehet soha

3

szüzességre ez lesz a korszak
elvesztésre visszaszerzésre
férfiakra és nőkre hosszabb
évezredes szeretkezésre

4

tente tente tengerecske
csendesedj el itt az este
aludj aludj végre már

ruháját a partra vetve
feltámadni lenne kedve
de még alszik a halál

5

lehetne máshol lehetne máskor
le kéne szoknod a szédülésről
le kéne szoknod a kihalásról
rá kéne szoknod a rászokásra
lélegzésre léptekre létre
hogy elhihesd az indulást
ne gondolj most az érkezésre
hinned kéne a szótövekben
hogy megérthessed lombjukat
szerelmet és szeretést hogy
önzés öngól öntudat
sziklába fáradt isteneknek
lehetne mást és lehetne máshogy
szokás kérdése szédülésed
szökés kérdése megszokásod

6

embert szavakat nem halász
halakat sem a vizeken
lükteti homlokán a láz
hogy hűvösebb a végtelen

hűvösödik a tenger és
megszelídülnek szörnyei
alszanak a szeretkezés
fázós hajótöröttei