Pollágh Péter

 

A TÜKÖR EMBERE

 

Dezirés Kánon

kitolta két tükröm,

Ön-korcsát ne lássa.

 

Talicskán tollak,

Temetetlen Üveg:

virágos fák alatt

utunk az utolsó.

 

Én téged nem látlak,

csak szagod érzem,

rossz vagy, mint a Pénz,

rossz vagy bajtársnak;

s a Rossznak nincs arca,

de képe van,

és Isten abban benne van,

mint versem a Nyugatban.

 

Üvegtenger lánya, Tükör:

te loptad el az Istent;

korbácsoltassék meg

a te neved. Meglékellek,

mielőtt te engem.

Így nyílsz meg nekem,

mint Adélom a bálban,

illetve utána.

 

Általmegyek tengereden

és te eljössz énérettem.

Kiengeded az országot,

és beengedsz Engem:

mert oly asszony nincs,

ki engem magába

bé nem foglalna.

 

Fázom.

Utókor nyálas palástja

nem melegít.

Orcádra köpök, Tükör:

így sír: kopott Férfi,

kiköpött Dendi.