Kovács András Ferenc

TÁTRAFÜREDI FANTÁZIA

(Tóth Árpád verstöredéke 1917-ből)

Csönd, csönd… A felhő, mit az est csavart

Az ormon át, fehérlő, tiszta turbán

Agg kádi tar fején, ki rest, s a part

Homokján langy teáját issza durván

Csiszolt ibrikből… Kortyint, árba néz,

S a föld tarajló habja égbe tép át,

Ha földagad, de most, mint drága méz,

Csak hömpölyög, ha már elérte Thébát,

S rég elmaradt mögötte Núbia,

Habár a Nílus renyhe, méla, lomha,

S ki rajta ring, örökre bú fia,

De mentén mennyi nép henyél halomba –

Mind lobbanékony fajta, büszke, hű,

S nem jelzi térkép, színnel habart ábra,

Hogy lelkük forró, s nyelvük hűs lehű,

S mint vált szavuk arabról magyarábra,

Míg alkudoznak… Kész komédia,

Melyet hanyatlón, páholyába dőlve

Elnéz a nap… Hány tékoz nép fia

Teng változatlan, s bátor, árva, dőre,

Mert sírni tud, s kacagva felhahog

Sírjából is, hogy Luxor, Théba, Karnak

Fölérez rá, s a fonnyadt fellahok

Sejtik, hogy élni olykor mért akarnak,

Bár minden kedvnek el kell múlnia,

El csontos pórnak, búbos fáraónak –

Mindegy, kiből lesz peshedt múmia,

S tegnap ki hullt, s ki hull pofára holnap,

Míg vágy tüzel, vér cseppen, szív izeg,

Porszem se rebben szobrok kőszemöldjén,

De mint a szétröppent szent íbiszek,

Romok közül ragyog föl összetört fény!

És csönd a csönd… A sóvár kádi még

Az árba néz, borong a bölcsre telt fő –

S a Tátra ormán, tóthárpádi ég

Kárpitján rezzen rongyolt, röpke felhő.

2004–2007

A MAROSSZENTIMREI TEMPLOMNÁL

Ad notam Jékely Zoltán –

Ungvári Zrínyi Imrének

Megrepedt menny hull, égi vakolat,

hámló falak felejtik el Siont –

rommá roppannak pillanat alatt,

belőlük pillért, boltívet kiront

gyarló idő… Itt nincs gyülekezet,

ki idetéved – önmaga a pap,

s helyet sem lelhet valami helyett.

Hasadt torony hull, vedlő vakolat,

vadult galambraj örvénylőn riad,

kő kövön omlik, támfal meglazul:

némult énekszó, nincs egy árva pap,

porszemnél némább, csak hallgat az Úr.

A kert kipusztult, a gyom megmaradt –

megszünteti, ha kit szeret az Úr –

hű alattvalók görbült fű alatt,

megigazult nép sarjad gizgazul.

1996–2007