HOLMI
HOLMI.org | A Holmi internetes vltozata |
  • A HOLMI postájából
  • Búcsú a HOLMI-tól
  • Figyelő
  • Fordítás
  • Interjú
  • Kotta
  • Legfrissebb
  • Levelezés
  • Napló
  • Nekrológ
  • Próza
  • Tanulmány
  • Uncategorized
  • Vers
  • Visszaemlékezés
  • Vita
  • Főoldal
  • Rendezvények, hirdetések
  • Kereső
  • Repertórium
  • PDF Archívum
  • Lexikon
  • Impresszum
  • Bejelentkezés


    Mihent az rk nyomtatsba egy egsz nemzet elt el kezdenek egymssal vetlkedni, azonnal meg indul a szp elmlkeds...

    Czilczer Olga: GYEREKRAJZ; NEM ITT; SZABAD ÓRA

    Czilczer Olga

     

    GYEREKRAJZ

    Egy szétáztatott felhő az eget szappanozza már reggel óta hiába. Sőt. Ez a rózsaszínbe olvadó lila egyre terjed. Hatalmasan terül a panel kockáira s a köztük közlekedőkre, úgymint a fákra alig emlékeztető oszlopokra, nagynövésű gyerekekre, akik jobban megnézve helyben járnak.

    Ott száll a madár is. Szárnya üres levélboríték. Persze, nem várható válasz a címzettől, és személyes találkozásra sincs jóformán semmi esély, hisz, ha a távolság csekély is, gyalogosan aligha legyőzhető. A közúti járatok pedig takarékosságból törölve.

    A tetők erdejében egy síkba préselt óriás léggömb kószál egyedül. Tán épp a feladó leheletétől kerekedett ki ennyire, aki a szavakkal adós maradt. De a kör vonala nem ér össze. Látszik a rés. Semmi szó. Ömlik a szín késő estig.

    NEM ITT

    Harisnyanadrágok, ketten megindulnak. Kész akrobatika! Az, amelyik lábtól függött a kötélen, persze kézen. Próbálnám meg én! Nincs két egyforma szín a vetés fű-zöld (sima-fordított) mintázatán, hol a sűrűben nekibuzdul egy szárnyait csak ritkán használó rovar.

    Aki a helyén marad, csak a szél lengeti. Anyamadár tanítja szállni fiókáit. Én melyik lehetnék? A barna? A zöld? Száradásban kivilágosul. Rossz minőségű festéktől-e, mosástól-e, az árnyalatok hasonulnak. Jobban megnézve azonban csúnya foltok árulkodnak az eredetről.

    Csupasz lábak. Csípőtől lefelé a semmit kaszálják. Valahol távolabb.

    SZABAD ÓRA

    Kimostam, kivasaltam. Senki sem vádolhat restséggel. Kiteszem az órát. 10-ig akár a lábamat is lógathatom.

    Egy kislány kéredzkedik ölembe, fonjam be a haját, kössek bele pántlikát. A pántlika a várost kettészelő folyó. Süt a nap vagy ezer ágra, gyerünk, mártózzunk meg! Ússzunk ki a partra, röptessünk katicabogarat! Egy elszáll, vagy inkább a mutatók veszik szárnyukra. A másik az istennek se mozdul. Arcomon pattanás. A kislányból lett bakfis villanásnyi ezüstgyíkkal a csuklóján, mely mint egy hullám, a túlsó partról integet. Alighanem a kanyarban tűnik el.

    Egy karcsapásnyi víz nem sok, a folyóból annyi sem marad. A fiókok egyikében? Az őrizendő, a kidobásra váró lom alatt? Perceim fogytán már csak a karkötőt keresem.

    Holmi 2005 | Tervezte a pejk
    Valid CSS! Valid HTML 4.01!