Rába György

 

UTÓHANG

 

Húszévesen harmincasan

előtted a határtalan

színnel bolond rét ősvadon

kimeríthetetlen vagyon

aztán mi jön a zsugori

torokszorító számai

a testen ellenség jegye

a kérdésed még lehet-e

s az is nagyítóra való

erős túlzás válaszra jó

de még fölszólalsz valaki

vagy még kimondani

 

 

 

 

A KILINCS VISZONTAGSÁGAI

 

Jobbomban újdonatújnak éreztelek

mint egykor egy kicsi kisfiúét

egész életre szóló pártfogásra

utóbb mohón megragadott

téged kapzsi marok

aztán előbb próbául simogattak

cirógatni sóvárgó ujjak

később kutakodó izületek

tapogattak szerző hevülettel

nem rejtesz-e csapdát cselet

segítségért esedező tenyér

is lapogatott mintha néma tárgy

sejtethetné mögötte emberi

filantrópia épp mit ér

ököl is sujtott bakó indulat

készülődve megsemmisíteni

ajtón túl azt a másikat

és hányan vertek gyökeret előtted

áldozva félelemmel

bőkezű avagy zsugori erőnek

ha egyszerre bámulnánk valamennyit

micsoda orgiája a kezeknek

ki igazodnék el közöttük

gyógyító-e mérgező a kiszemelt

tenyerek markok öklök

izületek ujjak

maguk hite szerint imádják

kórusban a napot

nélkülözők erőszakosak

társkeresők fölháborodottak