Beck Tamás

OLGA

 

 

Míg élt az anyja, esténként felhívta,

de beszélgetéseikben egyre hosszabbak

lettek a szóközök, mintha számítógép

elromlott billentyűzetén cseteltek volna

egymással. Arra a hatjegyű számra, az anyja

számára még akkor is emlékezett, mikor már

kódolta emlékezete, hogy mit jelent. Talán

a bankszámlaszámom? – kérdezi néha, miközben

kézfején a májfoltot csodálja, mely egyre

terjeszkedik, akár egy születő birodalom.

Jól tartja magát, de abból az évjáratból

származik, amelynek szüretelését

még a kopasz diktátor felügyelte.

Szeretője feleannyi, mint ő, minden

értelemben: csóró, jövőtlen filosz, aki

minduntalan a bankszámlaszámára

emlékezteti. De ez is jobb a végtelen

szóköznél, amelyről csak mi képzeljük,

hogy tartoznak hozzá szavak.