Rába György

 

A PLÁNUMOK

 

Ifjúkori szép plánumok

mennyire megváltoztatok

nézd szemhatárodon röpülnek

büszke madarak dél felé

ahogy látványodul megülnek

tudja-e más a raj kié

rá se pillant alkalmasint

s mikor mereng rápilinkéző

tollukon a távolba néző

a másik csak legyint

 

 

 

ÖREGEMBER OLVAS

 

Amikor alkonyodik nem az óra

hanem az élet mutatója

aprólékosan olvasgat az ember

kóstolja csócsálja a szavakat

adnak-e zamatot

falásnyi aromát

bizsergető érzeteket

párája vajon könnyekre fakaszt

szimatolhatsz-e kikötőket

vásári illatot falusiast

ha finom a nyelet

ínyeden forgatod

Aranyét Krúdyét

az ínycsiklandón tálalót

fűszereivel izgató Didét

de akinek szófordulata rágós

aszott szálkás örömtelen

kiköpöd menten

az illemet öreg test

már ne tettesd