Rába György

ÁRNYÉKBIRODALOM


 

Mikor a fák elhagyják árnyékukat

mikor a minden színt befaló

sötétség az árnyék uralkodó

csak a szorongás néma kutyái csaholnak

az éjszaka a vízumtalan

a kormánytalan ország

kapaszkodol emlékek málló partfalába

volt naspolyaszín asszony féltekéibe

buksi előképed papírforgóiba

vizsgák előtt bordádon doboló indulóba

a fölötted lakó padlónyikorgatásába

akkor se kezdeted se szemhatárod

jövőbe sandító szemed leragadt

szoborrá kövült benned az idő

nincs többé semmi lehető

csupán ábrándok konfetti űrhajói


 


 


 

 

ELROMLOTT AUTOMATA


 


 

Az élet szürkülete

elromlott automata

kiveti hajigálja

a hasztalan beleesett

most a mába öklendezett érméket

rémülten kapkodsz

próbálod összeszedni

kiperegnek ujjaid közül

nem is tudod már

a választott billentyűket

milyen célra nyomtad le

a mentett pénzdarabokat

nézegeted eltűnődöl

mire is használd