Gustavo Aguila

SAKK A KÉPERNYŐN

Szőnyi Ferenc fordítása


 


 

„Nem találod, hogy Gontrán éppen az a fajta játékos, aki képes ötven percet vagy akár egy órát is gondolkozni a megnyitás valamelyik lépése előtt?”

(Az „Ember” töprengései)

A Film- és Audiovizuális Művészetek Nemzeti Intézete (INCAA) a 2003-as idényre Próba címmel televíziós ciklust szervezett, amelyben neves filmrendezők mutatják be egy-egy alkotásukat, bepillantást engedve a művek kulisszatitkaiba (backstage) is.

Juan José Jusid (akinek a neve olyan jelentős filmek által vált ismertté, mint A zsidó gauchók, Gyilkosság a Szenátusban vagy a Hol vagy, életem szerelme, nem talállak) a nagy argentin író, Abelardo Castillo A királynő a Max Langéban című elbeszélésének az adaptációjával vett részt a ciklusban.

A forgatókönyv, mely a tévéjáték bemutatása után nem sokkal fontos nemzetközi díjat nyert, Luis Gutman munkája.

A forgatás során Jusid felkért bennünket, hogy a novellában érintett sakk-kérdések szakmai megvilágításával mi is vegyünk részt a felvételeket előkészítő munkában. A tévéjátékot, amelynek Jusid végül a Királynő főszerepben címet adta, július 31-én tűzte műsorára a 7-es csatorna.

Első lépésként elbeszélgettünk a rendezővel és az asszisztenseivel, tisztázandó, hogy pontosan mit is várnak az együttműködésünktől. Természetesen a forgatókönyvet is figyelmesen átolvastuk, különös tekintettel arra, hogyan lehetne a forgatókönyvben ábrázolt sakk-kérdéseket a tévé képernyőjén megjeleníteni.

Másik fontos feladatunk volt, hogy a sakkozók szerepét alakító művészeket szakmai szempontból felkészítsük, és lehetőségeink szerint beavassuk őket a sakkjáték misztériumába, hogy minél valószerűbb játékot tudjanak nyújtani.

Lenyűgöző volt látni, milyen végtelen hivatásbeli tudással jelenítette meg Jusid a legapróbb részleteket is, szükség esetén többször megismételtetve a kisebb jeleneteket is, hogy technikailag a lehető legtökéletesebb eredményt érje el.

Az alábbiakban bemutatjuk az olvasónak a szereplők által lejátszott partikat. Az első, amely az előtanulmány volt, meglehetősen látványos játszma: a sötét bástya előrelépése a harmadik sorba valóban meglepő és mellbevágó, jóllehet a világos bábokat mozgató játékosnak sikerült elhárítania a veszélyt. A forgatókönyvben ugyan nem szerepeltek konkrét részletek a játszmára vonatkozóan, de Gontrán stílusának a leírása alapján tudjuk, hogy ez a „vezérgyalog”-játék volt.

A Tanár királygyalog-játékának a lépéseit viszont könnyű volt reprodukálnunk. Nem árt kiemelnünk, hogy Abelardo Castillo kiváló amatőr sakkozó, és művében sok említés történik a tudományos játékról is.


 

A backstage-ben Castillo elmondja, hogy a játszmát maga találta ki, és Daniel Cámpora sakknagymesterrel együtt elemezték ki, de amikor belelapozott a volt világbajnok Emmanuel Lasker könyvébe, látta, hogy már ő is tett róla említést a század elején. Mi, egy adatbázisnak köszönhetően, megállapítottuk, hogy ezt a játékot már Steinitz, az első világbajnok is alkalmazta, a XIX. században.


 


 

Gontrán mérnök – Az Ember

(A52) Gambito Budapest


 

1. d4 Hf6 2. c4 e5 3.dxe5 Hg4 4. Hf3 Fc5 5. e3 Hc6 6. Hc3 Hcxe5 7. Hxe5 Hxe5 8. Fe2 0-0 9. 0-0 Be8 10. b3 a5 11. Fb2 Ba6 12. He4 Fa7 13. Vd5 Bae6


 

Ezt a játszmát, amely Polovodin és Pancsenko között zajlott le 1988-ban, a jugoszláv tájékoztatóból vettük.

Jóllehet a képernyőn nem jelent meg, az olvasót megajándékozzuk a folytatással, amely a másodikként megnevezett játékos elképzeléseinek megfelelően végződött:
14. Vxa5 Fb6 15. Vb4! Vh4 16. c5 Bh6 17. Hf6+! Vxf6 18. cxb6 Vxb6 19. Vxb6 Bxb6 20. Bac1, világos látható előnyével.


 

A kulcsjátszma:


Az Ember–Gontrán mérnök

(C55) Max Lange-támadás


 

1. e4 e5 2. Hf3 Hc6 3. Fc4 Hf6


 

A kéthuszáros védelem alaplépései.


 

4. d4 exd4 5. 0-0 Fc5


 

Ez a kulcspillanat, innen kezdve a Max Langéban vagyunk.


 

6. e5 d5 7. exf6 dxc4 8. Be1+ Fe6 9. Hg5 Vd5 10. Hc3 Vf5 11. g4


 

Az előkészítés után ezzel a váratlan húzással kívánta az Ember meglepni a riválisát, hogy annak hosszú gondolkozása közben megvalósíthassa másik tervét. Újra felhívjuk a figyelmet az elbeszélés metaforájára, arra, hogy a folytatásban menekülésre késztetett sötét vezér (a Királynő) hibát hibára halmoz a táblán.

Visszatérve a játékhoz, a Tanár örömmel látja, hogy a Mérnök beleesett a csapdába:


 

11. …Vxf6 Az egyetlen jó lépés Vg6, érdekes védekezési lehetőségekkel. 12. Hd5 Vd8 13. Bxe6+ fxe6 14. Hxe6, és sötét ellenállása megtört.


 

Végezetül mint történelmi érdekességet elmondjuk, hogy Max Lange (1832–1899) nemcsak a megnyitáselméletben alkotott kiemelkedőt, hanem kiváló feladványszerző is volt, s mint feladványszerző ő találta ki a segítő mattot.