Nádasdy Ádám

ÖRÖK REPÜLŐTÉR

El fog menni, és én Ferihegyen
szemétkosárba dugom a fejem.
Végigfutom az összes parkolót
a felfestett fehér nyilak szerint
kanyarogva, kitárt karral; a szél
hol arcomba vág, hol be a nyakamba,
mert tél lesz akkor és nagyon hideg.
Vagy nekidőlök egy csupaüveg
elválasztónak, és zsíros takony
marad utánam, pfuj, az üvegen,
a szememből is izzadság patakzik,
mert nyár lesz akkor, forró, dögletes.
El fog menni, én pedig soha többé
nem tudok a városba visszajutni.
Vecsésen tombolnak a hóekék.
Odabent tűz van: az Üllői út
égetten fölfelé kunkorodik.