Rába György

Szélkakas

A tetõn odafönn
nem járkál senki sem
ott rám nem is köszön
se holt se eleven
nem hangzik jó napot
se a jó éjszakát
nem kérdi ki vagyok
vetélytárs vagy barát
ha felhördül a szél
goromba északi
velem õ sem beszél
csak dühét önti ki
csak dönget csak csupál
hogy csikorgok bele
nincs ellenállni már
erõm szemernyi se
forduljon az idõ
ezért imádkozom
délrõl roppant tüdõ
fordít is posztomon
bár jobbról balra pörget
se nyugat se kelet
helyemrõl le se dönthet
amíg recseghetek
és amikor dereng
fölharsan odalent
éles kukorikú
félre gond félre bú
a hangtulajdonosnak
ez a szózat elég-e
a vasból való létre