Rába György

Haditudósító

Minden író haditudósító
egy düledékké perzselt városból
küldözgeti bajkiáltó távmondatait
a remény elszenesedett falai közül
emberalakban futkározó fáklyákról
égõ otthonok fényénél olvas
kocsihúzója tetemén pihenteti fejét
körötte csoportképeken taposnak
széttépett öröklétet ki rakosgatna össze
jobb híján kordéba csimpaszkodnak a vének
de a kulik már nem veszik föl a hámot
az áhított pénz értéktelen
minden sarkon ateista imádkozik
föltámadó szél mondja rá az áment
nincs ideje már a megbánásnak
a vágy tegnapi tárgya mára
csitíthatatlan hahotára gerjeszt
elhamvadtak a történetek is
elhomályosultak az erkölcs fogalmai
segédcsapatot indítani fölösleges
ám jöjjön keresõ kutya érte nem kár
a kisdedeket régésznek neveljék