Rába György

VERS MINT GYERMEK

Megszülettél mert kimondtalak
te ruhátlan még cicomátlan
nemződnek szemefénye
bár ő se tudja
ahogy tested kirajzolódik
mivé növekedel
milyen sors vár rád a világban
hisz beléd ömleszthette vérét
a hétpróbáival sűrűsödőt
kalandjaival lüktetőt
megvilágosult nappalai
álmatlan éjszakái bérét
most hüledezve nézi
anyagtalan ajtókon dörömbölsz
ebből vajon mit is vesz észre
a földszint vagy kakasülő
lánya legénye
csak ami őt is mellbe vágta
csak ami őt is orrba verte
s lesz mennyének szánt hírvivője
egyszeri találkozás
ismerős se