Rába György

A GYÁSZ, A KÓBOR EB

Nyomodban kóbor eb
el sem kergetheted
a gyász a veszteség
üldöz húsodba tép
nem és nem enged el
vad agyarai közt
vagy eledel
és nem más csak ahogy
sajgó seb tudatod
s felejtsz mindent amit
súgtak reményeid
s amit perc kegye ad
feledve akarat
kedv vágy terv dáridó
és minden ami jó
veszett fogaival
folyvást inadba mar
holnapodra tipor
a kegyeleti tor