Imre Flóra

PLATONIZMUS

a testet ifjan hogy szerettem
az izmok domborulatát
combon felkaron érthetetlen
apró fények szikráztak át

a felületek szenvedélye
az édes hamvas sima hús
föl-föllobbant a vers terébe
magától volt harmonikus

de lassan a test láza fogy
csöndesebb a gyönyörködés
inkább a gyöngéd gesztusok
pillanatát őrzi az ész

ahogy megmoccan tétovázva
a cselekedet puszta váza