Horváth Elemér

LEVELEK SEHOVA

a fejedelem és az udvara
nem volt többé és ő az utolsó
önmagának egyedüli ura
és szolgája brutális lehetett
a mindennapos megszokott rutin
mosdás felöltözés imádkozás
séta a tengerparton egyedül
türelmesen kivárni a halált
lassan múlt az idő túlságosan
lassan kegyelmi kérvényére már
nem várt választ többé nem volt naív
zágont ujra s ujra bejárta még
s így is maradt elegendő idő
hogy leveleket írjon sehova