Rába György

KLIÓ EMLÉKEZTETŐJE

Mit láttál kies szép hazámból
Kifelé semmit bedeszkázva
kényszerű vendég szemhatára
emberi formát félhomályban
több tucatot tíz napig láttam
s mi már nem szülőfölded volna
de királyoknak nyaralója
ott megfagyott kínomra talpam
mi a hely szólt künn szakadatlan
visszafelé esztendő múltán
földed mély emléket hagyott rám
nyílt vagonból ablaka tárva
szemembe ötlött Déva vára
s tányérsapkás tiszt sínek mellett
a szerelvényünknek tisztelgett
s hadak után előadásra
bámult cifra asszonyi társa
szép hazádról van hát emlékem
osztott a történelem nékem