Kovács András ferenc

PROLÓG AZ OLVASÓHOZ

„La sottise, l’erreur, le péché, la lésine”
(Baudelaire: Au lecteur)

Butaság, kapzsiság, tévelygés, ferde vétek,
Ha sanda nyáj huhog, s oltári kör dumál
A szentségről, amíg kincstári flördümál
Dühödt parfömje zsong körül korrekt ebédet,

Dicső vasárnapon, ha elzengett az újság,
De nem oda Buda, ha baljós Pest odább,
S átjár a hálapénz sok apró despotát,
Akár az eszmevész, hogy korcs koruk lesújtsák –

S a költészet se több silány, import habóknál!
Ilyentájt fáj a szó, s mint lenge szájpenész,
A Szépség szétenyész, hiszen muszáj s nehéz
Prológni renyhe lég plafonján, mint a póknyál,

Ha nincs mit mondanod, s nem is lehetsz nagyon fair,
Ha hattyúdal csapong a fény meanderén,
S nem vált meg elfajult vers, létkaland, merény,
Csak léha ihleted, ki szembefúj s nyakon ver,

Hypocrite lecteur – mon semblable – mon frère!