Rába György

TÉLI FÁK DIADALA

Mért bámulod a girbegurba ágat
tar fákon ezt a téli kuszaságot
ívet hurkot a vesszők fonadékát
ráocsúdol még holtukban se némák
az ég az űr előtt kirajzolódva
grafikát rónak képzelt papírodra
hogy ami él vagy nemrég élt az űrön
nyomot üzen folyvást hogy rajta győzzön
ha nem is emberi szóval beszéddel
de az idő ínségében is ével
aminek egyszer meg kellett születni
azt mondja ki erősebb mint a semmi