Bertók László

MEGCSENDÜLT A BAL FÜLE

Megcsendült a bal füle, s ha hirtelen nem is tudja, hogy
a köztudat (közhit?, babona?, hagyomány?) szerint
mit jelent, bizonyára oka van, s akad ember,
aki azonnal megmondaná, vagy legalábbis mondana
valamit, ahonnan el lehetne kezdeni a kutakodást, a
fantaziálást, a beszélgetést. Mintha hajszálnyit meg is
szédült volna, bár ez történhetett a meglepetéstől is,
akárcsak az érzés (látvány?, látomás?), hogy lenge
köd suhant át az agyán, s mintha a vele együtt áttűnő,
váratlan hangérzet (aminek semmi köze sincs
a valóságos csengő vagy a harang szavához)
valami hűvös, de mégis melengető magasságba
(szánkóra?, templomba?, karácsonyfához?) szólította,
emelte volna… Jó hírt? Rossz hírt kap? Mostanában
úgyszólván agyontapossák egymást, s ha
nem nézne át rajtuk, vagy nem tudná a nyomukból
kikövetkeztetni a jelentőségüket, s a rendszerint
kevesebb jóval is ügyesen kiegyensúlyozni,
érdektelenné, elviselhetővé, túlélhetővé tenni a rosszat,
felköthetné magát… Kevés az agyán a vér? Pillanatig
kevés volt? Figyelmeztetni, emlékeztetni kell a lomha
(lassuló) szellemet a házára (a tartójára?, tokjára?), a
látható, fogható, érzékelhető valójára(?), a túlsó partra
visszakívánkozó Szent Kristófjára (fuvarosára)?
Mi mindent kell egyeztetni, szakítani, törni, csiszolni,
illeszteni, amíg az élő szervezet (az anyag?)
visszarendeződik, -igazodik, -szelídül, -szervesül
a tág (az eredeti?, a végtelen?, az örök?)
halmazba, rendbe, lüktetésbe, amíg az időlegesen
összeállt, méretre nőtt, helyre, időre (feladatra?)
alkalmassá lett (tett?) alkalmi mindenség fölfogja,
elfogadja az addig elfogadhatatlannak, abszurdnak ítélt,
a már nem is tiltakozom, hanem nézem s várom csak
állapotot, s elhallgat, beáll a sorba…
segíteni összepakolni, fölrakni a csónakra (kocsira),
ellökni a folyón (az úton) a sejtet, a szervet (a felhőt,
a habot), hogy akkor hát jusson a helyére, oda, ahonnan
nincs híre, de ahová (az utolsó csengetésig) mégis
feltétlen bizalommal és kellő alázattal illik készülődnie…
mi mindent felejt el (kellett elfelejtenie), amíg a
legjobb tudása szerint ezt gondolja (gondolhatja) most?