Határ Győző

ALVEARIUM MAGNUM

„…most már az Ő kertjeit járom – – – az Ő kertjeibe
van szabad ki-be járásom”

(Epikuroszról? Álomszöveg-töredék)

már elmennék ha lekiáltanának
akármikor akármerre – el én
valahova
de nincs Úr ki magához szólítson s várat
magára Kháron ladikja Szent
Mihály lova
nincs se pokol se tágas tornáca holott ráér
az elidőző a hasztalan várakozók
seregében
se gyermeki hit mesebeli földtányér
a Köldök-Földön sem a napra-
forgó égen

sebaj: in epikureibusz maratva égve verve
majdcsak elpergünk-görgünk én
édes véreim
az Alvearium Magnum nékünk szerülszerte
foszlódni-koszlódni kotródni
rendelt térein